A műanyagok világa – BPA

Elkezdünk egy sorozatot itt a blogon. Elég sok műanyag terméket forgalmazunk, ezért felelősségünknek érezzük hogy beszéljünk erről az anyagról, annál is inkább, hogy az utóbbi néhány évben egyre hevesebb támadások kereszttüzébe került.

Mivel könyveket töltöttek már meg a műanyagok elemzésével, összehasonlításával, előnyei és hátrányaik felsorolásával, a gyártás folyamatának leírásával, vagy a végtermék elaprózódásának vizsgálatával, mi sem intézzük el ezt egy írásban. Ma a BPA-ról értekezünk. Mi ez? Milyen hatással van ránk?

Mi az a BPA?

Nem más, mint a biszfenol A (Bisphenol A) rövidítése, amelyet fenol és aceton kondenzációjával állítanak elő sav katalizált reakcióban, metil merkaptán jelenlétében. A reakció után a sav és a fenol eltávolítását követően a BPA-t vízzel, desztillációval tisztítják és kalciumhidroxiddal semlegesítik [1]. Szintetikus anyag, a polikarbonát műanyagok (PC) és az epoxigyanta egyik legfontosabb alkotóeleme.

A felhasználása széleskörű, ez az elmúlt néhány év egyik legismertebb, háztartásban megtalálható vegyszere. Megtalálható szemüveglencsékben, CD-ben, DVD-ben, elektromos eszközökben, sport és ipari védőfelszerelésekben, autóalkatrészekben, sőt bizonyos fogtömések is tartalmaznak BPA-t.

A BPA kémiai szerkezet
A BPA kémiai szerkezete

Veszélyes vagy nem?

A vélemények megoszlanak a kérdésben. Az egyik irányzat továbbra is biztonságos anyagnak tartja [2], a másik vonal viszont összefüggésbe hozza számos elváltozással, például a meddőséggel, mell- és prosztatarákkal, csak hogy néhányat említsünk [3]. Nem szeretnénk állást foglalni egyik irányzat mellett sem. Nézzünk azonban néhány tényt.

A BPA megtalálható a székletben, vizeletben és izzadtságban. Hogyan kerül oda? Az ételek, amiket eszünk, az italok, amiket iszunk, a levegő, a por és a víz is tartalmazhat, illetve tartalmazza ezt az anyagot. Az ételbe és italba a csomagolóanyagról, a konyhai eszközökről, és tárolóedényekről jut. Kutatások szerint a kioldott mennyisége nagyrészt a hőmérséklettől függ, nem pedig attól, hogy mióta érintkezik az élelmiszer vagy folyadék a műanyaggal. Érdekesség, hogy BPA-t találtak már az anyatejben is. Tehát egyszerűen szólva a kitettség magas fokú, azaz gyakran érintkezünk ezzel az anyaggal.

Nos, ebből az okból fakad az, hogy egyre többen aggódnak a következmények miatt. Egy közel 20 éves felmérés szerint (CDC: NHANES III, 2003-2004, USA), a 2517 darab, 6 éves vagy annál idősebb emberektől levett vizeletminta 93%-ban volt észlelhető mennyiségű BPA [4]. További tanulmányok szólnak arról, hogy a jelenléte a magzat és az anya szervezetében hatással lehet a magzatra és az újszülöttekre.

A fenti tények és a korábbi ismeretek alapján nyilvánvalóan mindenkiben megfogalmazódik egy vélemény a BPA-t tartalmazó műanyagokkal kapcsolatban. Az is látható, hogy jelenleg nem lehet teljesen kizárnunk az életünkből ezt az anyagot. És nem feltétlenül azért, mert az anyagminőség szempontjából szükségünk van rá, hanem egyszerűen azért, mert ha ebben a pillanatban leállna a világméretű műanyaggyártás, akkor is ki lennénk téve a már legyártott anyagok hatásának. A kérdés inkább ez: Hogyan csökkenthetjük a hatásait

BPA-mentes anyagok

Mióta több országban is felismerték a BPA használatának kockázatait, egyes termékekben betiltották a vegyület alkalmazását, ezzel pedig megjelentek a piacon a “BPA-mentes” anyagok. Ezek legfőképp biszfenol S (BPS) és biszfenol F (BPF) vegyületeket tartalmaznak.

A megoldás tehát más biszfenol vegyületekben rejlik. Vagy nem. Az biztos, hogy a BPA hatásait csökkenthetjük a “mentes” termékekkel, ám így más anyagoknak tesszük ki magunkat, amelyek egy 2015-ös tanulmány szerint hasonló hatással vannak az emberi szervezetre, mint a BPA [5]. A National Geographic tavalyi cikke tovább cizellálja a kérdést.

Hamarosan újabb cikkel jelentkezünk a műanyagok világából

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük